A vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje

szgkvizsgaLeave a comment

A vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje

Tartalomjegyzék

  1. Bevezetés, általános rész
  1. A vállalkozás adatai, elérhetősége

A műszaki vizsgálóállomás cég/vállalkozó neve: PÉNTEK GÁBOR EV

A műszaki vizsgálóállomás cég/vállalkozó székhelye: 2143 Kistarcsa, Táncsics utca 8.

Képviselő neve: Péntek Gábor

Adószám: 68765163-2-33

Telephely: 1162 Budapest, Szlovák út 79/b

Telephely vezető neve: Péntek Gábor

Illetékes engedélyező közlekedési hatóság megnevezése, elérhetősége: Budapest Főváros Kormányhivatala, III. Kerületi Hivatala, Közlekedés Felügyeleti Főosztály, 1033 Budapest, Mozaik utca 5.

Kapcsolattartó: Péntek Gábor

E-mail cím: autoszaki79@gmail.com

Telefonszám: +3630-360-3562

Honlap/közösségi oldal: www.szgkvizsga.hu

A vizsgálóállomás vizsgálati jogosultsága az alábbiakra terjed ki:

A területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési hatóság engedélye alapján az alábbi járműkategóriára rendelkezünk engedéllyel. *

M1

 

 

N1 *

 

 

O1

 

 

 

L3e

 

 

 

M1G

 

 

N1G *

 

 

*Méretkorlátozás: Jármű hossza: max.5 m Jármű magasság: max.2,9 m

Engedélyezett eljárások

Időszakos vizsgálat

 

Forgalomba helyezés előtti vizsgálat

 

Engedélyezett kiegészítő vizsgálatok (alvizsgák)*

Jármű kategória, amelynél a vizsgálat elvégzését az engedély tartalmazza

V4x4: összkerékhajtás vizsgálata

 M1,N1

V2T: 2-nél több tengely vizsgálata

 M1, N1, O1

VKÜL: az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 20. § (2) szerinti különleges felépítmények vizsgálata, kivéve az ADR hatálya alá tartozó, valamint az üzemeltetés szempontjából külön engedélyhez kötött járművek (pl. sportcélú, megkülönböztetett jelzéssel ellátott)

 O1

GAZ: gáz-benzin kettős üzemű járművek vizsgálata

 M1,N1

  

A vizsgálati jogosultságokat az ügyfélváróban jól látható helyen ki kell függeszteni!

  1. A vizsgálóállomáson alkalmazott gépjárműfenntartói, illetve járművizsgálati időszakra (napi bontásban), valamint a vizsgálatra jelentkezés módja és a vizsgálatra való programozás.

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról, 5. számú melléklet ,„A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat tárgyi feltételei, technológiája és ügyrendje”, tartalmazza –

  • pontja „Az általános technológia”-t
  • 1. pontja „A vizsgálati módszerek értelmezése”-t
  • 2. pontja „A járművön feltárt hibák minősítése”-t
  • pontja „A jármű minősítése a hibák minősítése alapján” előírásait
  • pontja „A vizsgálatok tartalma és módszerei, a járművek hiányosságainak értékelése”-t

Az ehhez kapcsolódó, a jármű vizsgálat részét képező adminisztratív és ügyviteli feladatok a jármű vizsgálat folyamatába illeszkednek bele, illetve azt kiegészítik.

A jármű vizsgálat egyszerűsített folyamatábráját a vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje 5. számú melléklete tartalmazza.

  1. Műszaki vizsgával kapcsolatos adminisztráció

Az ügyviteli és adminisztrációs tevékenység az alábbi feladatokat tartalmazza:

  • Vizsgálati eljárásonként ismétlődő feladatok:
    • Vizsgára történő bejelentkezés fogadás telefonon, személyesen, e-mailben
    • Előjegyzési naptár vezetése
    • Tájékoztatás
    • A kérelmezett járműkategóriára és eljárásra vonatkozó jogosultságok rendelkezésre állásának vizsgálata
    • Kérelem fogadása, az ügyfél, képviselő eljárási képességének vizsgálata
    • Összeférhetetlenség-mentesség vizsgálata
    • Személyi és jármű azonosító adatok rögzítése
    • Különleges előírások, kialakítások iratanyag vizsgálata
    • Fényképfelvételek készítése, feltöltése a KÖKIR-be
    • Dokumentumok feltöltése a KÖKIR-be
    • Minősítés, érvényesítés adatrögzítéssel
    • KÖKIR-ből dokumentumok nyomtatása, kiadmányozás (aláírás, bélyegzés)
    • Bejegyzés a forgalmi engedélybe
    • Számlázás
    • Okmányok kiadása
    • Tájékoztatás
    • Vizsgálati anyagok lezárása, irattárazás
  • Napi gyakorisággal ismétlődő feladatok:
    • Műszerek hitelesítési és kalibrálási dokumentumainak ellenőrzése
    • Ügyfélkapcsolatok
  • Időszakonként ismétlődő vagy egyes esetekben előforduló feladatok:
    • Műszernyilvántartás kezelése
    • Panasz- és hibás teljesítés kezelése
    • Engedélyező hatóságtól illetve KÖKIR HelpDesk-töl segítség kérése
    • Jogszabályfigyelés, KÖKIR-be feltöltött hatósági információk megismerése
  1. A vizsgálati eljárásonként rendszeresen ismétlődő feladatok időszükséglete

Az ügyviteli eljárások időszükségletét a vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje alábbi mellékletei tartalmazzák.

  1. számú melléklet: 12. „Technológiai eljárás adatok” táblázat – Egyéb ügyviteli-adminisztrációs műveletek sora.
  2. számú melléklet: „12.1 Technológiai eljárás összesített adatok táblázat” – 11. Egyéb ügyviteli-adminisztrációs műveletek sora valamint a 12.2 „Technológiai eljárás alvizsga adatok” táblázat – Adminisztráció oszlopa.
  1. A kérelmezett járműkategóriára és eljárásra vonatkozó jogosultságok és szakmai kompetenciák rendelkezésre állásának vizsgálata

A műszaki vizsgára érkező járművek forgalmi engedélye és egyéb okmányai valamint az ügyfél kérelme alapján szükséges megvizsgálni, hogy a járműkategóriára és eljárásra a vizsgálóállomás rendelkezik-e engedéllyel, megfelelő szakértelemmel és felkészültséggel.

A jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 4/C. § (2a) bekezdésében, 10. §- ban és 12. § (9) bekezdésében, valamint a vizsgálóállomás engedélyében előírt korlátozásokat.

A közúti jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata, valamint ennek keretében elvégzett rendszeres környezetvédelmi felülvizsgálat állami közfeladat, amelynek folyamatában a vizsgálóállomás tanúsító szervezetként működik közre, így a műszaki vizsgálatra vonatkozó kérelmek vonatkozásában, mint közreműködőt, vizsgálati kötelezettség terheli.

A műszaki vizsgára vonatkozó kérelem csak akkor tagadható meg, ha olyan járműkategóriára, eljárásra szól, amit a jogszabály, utasítás nem enged, vagy a vizsgálóállomás engedélyében nem szerepel (diszkriminációmentes eljárás).

  • Külső fényképek:
    • Fénykép a járműről, menetirány szerinti bal oldalról, elölről (a jármű hossztengelyével bezárt szög kb. 15-45° legyen) olyan beállításból, ahonnan a jármű menetirány szerinti bal oldala és az első forgalmi rendszám látható és azonosítható.
    • Fénykép a járműről, menetirány szerinti jobb oldalról, hátulról (a jármű hossztengelyével bezárt szög kb. 15-45° legyen) olyan beállításból, ahonnan a jármű menetirány szerinti jobb oldala és a hátsó forgalmi rendszám látható és azonosítható.
    • Fénykép a regisztrációs matricáról (ha a jármű rendelkezik ezzel) közeli, azonosítható módon.
    • Szükség szerinti fényképek a jármű külső jellegzetességeiről, a minősítést befolyásoló látható hibákról, sérülésekről, tartozékokról.
  • Belső fényképek:
    • Fénykép a jármű műszerfaláról (ha a jármű ezzel rendelkezik), a műszerek bekapcsolt állapota mellett – közeli, azonosítható módon.
    • Fénykép a kilométer-számlálóállásról (ha a jármű ezzel rendelkezik), a műszerek bekapcsolt állapota mellett – közeli, azonosítható módon.
  • Alvázszám fénykép:
    • Az alvázszám teljes egészében, egy felvételen történő fényképes dokumentálása, olyan közeli felvételen, amelyen az alvázszámnak egyértelműen láthatónak és azonosíthatónak kell lennie.
    • Másodlagos alvázszám fénykép, amely a jármű gyári adattáblájáról készített fénykép, és több alvázszám esetén (pl. TSC hatósági alvázszám) az azokról készített fénykép is.
  • Egyéb fényképek:
    • Mérettábla
    • A tényállás tisztázásához a jármű állapotáról és jellemzőiről olyan fényképfelvételek készítése és rögzítése is szükséges, melyek a vizsgabiztos döntését érdemben befolyásolták (pl. vontatás, korrodáltság mértéke, átalakítással érintett részek, új motorszám, motorkód rögzítése: motorcsere – beleértve a típusazonos motorcserét, teljes motorszám helyett korrózió miatt motorkód megállapítása stb.)
    • A regisztrációs adóról szóló 2003.évi CX. törvény szerinti vámtarifa besoroláshoz szükséges kiviteli jellemzők rögzítése (VTSZ besorolás). Nem 8703 vámtarifaszám megállapítása esetén a fényképfelvételek többek között tartalmazzák: állandó fal vagy elválasztó, raktér oldalablakok védelme, kényelmi berendezések kiépítésének megoldását illetve áruszállító rész kialakítását.
    • Forgalomba helyezési eljárások során a tényállás tisztázásához szükséges további fényképek, melyek a vizsgabiztos döntését befolyásolták:
      • jóváhagyásra kötelezett fontosabb szerkezeti egységek: gumiabroncs, világító -és jelző berendezések, a motorszám, a megismételt alvázszám, a kiegészítők, tartozékok: vadrács, fellépő stb.,

A vállalkozás alkalmazásában még részmunkaidőben sem áll a vizsgabiztoson kívül más, legalább autószerelő szakképesítéssel rendelkező munkatárs, ezért a járműfenntartói tevékenység és a jármű vizsgáztatás ugyanazon jármű tekintetében nem végezhető el, a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenség miatt.

A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 12/A. § (1/a) szerint:

„ A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztosnak minden esetben vizsgálnia és biztosítania kell összeférhetetlenség-mentességét:

  1. a) nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött,
  2. b) díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához,

Ebben az esetben az összeférhetetlenség-mentesség biztosítására az alábbi megoldások lehetségesek:

  1. eset: A jármű tulajdonosa csak műszaki vizsgát kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
  2. eset: A jármű tulajdonosa műszaki vizsgát megelőzően előzetes átvizsgálást kér, a vizsgabiztos személye nem korlátozza a műszaki vizsgálati tevékenységet.
  3. eset: Az előzetes átvizsgálás hibát állapít meg és a vállalkozás a járművön beszabályozást és/vagy javítást végez. Ebben az esetben a vállalkozás a vizsgáztatást köteles megtagadni.
  4. eset: A vállalkozás javítást és/vagy beszabályozást végez egy járművön, ezt követően az üzemeltető műszaki vizsgát kér. A vállalkozás a járművet nem fogadhatja műszaki vizsgára.”

III. Járművizsgálat technológiai műveletek és időszükséglet

Az egyes járműkategóriákra érvényes vizsgálati technológiát (M1-től Sb2-ig) a 12. sorszámú táblázatok tartalmazzák, amelyek a vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje 1. számú mellékletét képezik.

A vizsgálóállomás által meghatározott, a jármű vizsgálat egyes lépéseit tartalmazó műveleti sorrendet a 2. számú melléklet (8.1 táblázat) „Vizsgasori adatok – járműállás/vizsgálati pozíció” oszlopa és ahhoz tartozó műszer hozzárendelések, valamint az 1. számú melléklet (12. táblázat) „Technológia eljárás adatok – járműállás/vizsgálati pozíció” oszlopa és az ahhoz tartozó vizsgálat köre hozzárendelések adják.

A vizsgálóállomás a járművizsgálatot 5 vizsgálati pozícióban csoportosítva végzi. Valamennyi jármű állás/vizsgálati pozíció az előző járműállást közvetlenül követi.

A vizsgálóállomás a kialakítása jellege alapján nem átmenő vizsgasor. Ezért a vizsgálóaknán a hátsó futómű mozgatópadi vizsgálatához megfordulni szükséges.

A vizsgálóállomás vizsgálóaknával, aknaperememelővel és 1 fő vizsgasori segítővel rendelkezik. A vizsgasori  kisegítő ellenőrzi a világító berendezéseket, segít a független kerékfelfüggesztésű tengelyek terheletlen állapotú vizsgálatánál.

A vizsgálóállomás részletes kialakítása, a műszerek és vizsgálati helyek elhelyezése a „Vizsgalétesítmény elrendezés” rajznak megfelelő.

Az elrendezési rajz a vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje 3. számú mellékletét képezi.

A járművizsgálathoz használt műszerek és berendezésekre vonatkozó előírások vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendje VII. fejezetében találhatóak.

A járműkategóriánként meghatározott az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendeletnek megfelelő vizsgálati technológia és annak elvégzéséhez szükséges időszükséglet a 12. táblázatban leírtak szerint.

4.2 A tevékenységi körbe tartozó alvizsgákra

Az alvizsgák esetén az általános vizsgálati technológia kiegészült a jogszabályokban előírt speciális feltételek vizsgálatával, amely a kiegészítő vizsgálatoktól függően mérést, vizsgálatot, szemrevételezést, működés közbeni ellenőrzést és dokumentum vizsgálatot (ellenőrzést) tartalmaz.

Kiegészítő vizsgálatok (alvizsgák)**

Mérés *

Vizsgálat*

Szemrevételezés és/vagy működés közbeni ellenőrzés*

Dokumentumok ellenőrzése*

V4x4: összkerékhajtás vizsgálata

 X

X

X

X

V2T: 2-nél több tengely vizsgálata

 

 

 

 

MADR: veszélyesáru-szállításra minősítés

 

 

 

 

VKÜL: az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 20. § (2) szerinti különleges felépítmények vizsgálata, kivéve az ADR hatálya alá tartozó, valamint az üzemeltetés szempontjából külön engedélyhez kötött járművek (pl. sportcélú, megkülönböztetett jelzéssel ellátott)

 X

X

X

X

GAZ: gáz-benzin kettős üzemű járművek vizsgálata

 X

X

X

X

MEGKÜL: megkülönböztető és/vagy figyelmeztető jelzéssel ellátott járművek vizsgálata

 

 

 

 

Ennek elvégzéséhez szükséges időszükséglet a 12.2 táblázatban leírtak szerint.

4.3 A tevékenységi körbe tartozó eljárásokra és járműkategóriákra összesítve megállapított a vizsgálat időszükségletek

Járműkategória/időszakos műszaki vizsgálat

átlag vizsgálati idő perc

M1 kat. jármű (szgk) N1, M1 és N1 pótkocsi

32-59

Motorkerékpár, pótkocsija

44,5

N1 kategóriájú jármű (könnyűtehergk)

59

  1. Közlekedési hatóság által közzétett rendelkezések, útmutatók

A közlekedési hatóság által érvényes és hatályos útmutatókat, valamint a KÖKIR nyitó oldalon közzétett információs anyagokat a jármű vizsgálat háttér anyagaiként kell figyelembe venni és használni. Ezek az anyagok a vizsgabiztos számára elérhetőek és biztosítottak, amelynek megőrzéséért felelősséggel tartozik.

  1. Mérések és vizsgálatok

A vizsgálati módszereket [szemrevételezés (közvetlen érzékelés), vizsgálat (ellenőrzés) – beleértve a mérést is – működés közbeni ellenőrzés] és azok értelmezését az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 3.1. pontja tartalmazza.

Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 5.2 pont, a vizsgálatok tartalmára és módszereire, a járművek hiányosságának értékelésére vonatkozó táblázat B oszlopa meghatározza, egyes vizsgálati tárgykörökben alkalmazott módszereket és eszközöket.

Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 5.2 pont, a vizsgálatok tartalmára és módszereire, a járművek hiányosságának értékelésére vonatkozó táblázat C oszlopa: Hiba okok, D-E-F oszlopa: A hiányosságok értékelése (Kisebb, Komoly, Veszélyes).

A mérések és vizsgálatok a jogszabályok, hatósági előírások betartásával, műszerek és berendezések kezelési utasítása, valamint a szakmai szabályok alkalmazásával történik. Hiba okok és hiányosságok értékelése kizárólag a vonatkozó jogszabály alapján történik, ettől eltérni nem lehet.

6.1 Műszaki vizsgálat és megelőző járműfenntartó tevékenység szétválasztása,

A műszaki vizsgálat és a műszaki vizsgálatot megelőző járműfenntartó tevékenység (pl. az előzetes átvizsgálás) időben elkülönülő folyamatok. A járműfenntartó tevékenység (javítás, előzetes átvizsgálás) időben a műszaki vizsgálatot megelőzi. Az előzetes átvizsgálás nem része az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti műszaki vizsgálati eljárásnak. Előzetes átvizsgálás csak az ügyfél kifejezett kérése, megrendelése esetén végezhető.

A vizsgálóállomás a járműveken a vizsgafolyamatok lezárásáig a műszaki vizsgáztatáson kívül járműjavítási, járműfenntartó műveletet nem végez.

A vizsgabiztos a járművet a kérelemhez tartozó első „vizsgára fogadott” állapotában minősíti.

A vizsgálóállomás és vizsgabiztosa kizárólag a jármű „vizsgára fogadása” (KÖKIR státusz) után készült mérési eredményeket veszi figyelembe a jármű vizsgálata, minősítése során.

Az előzetes átvizsgálást követően végzett, az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti, műszaki vizsgálat során a jogszabály által előírt egyetlenegy vizsgálat (ellenőrzés), mérés, működés közbeni ellenőrzés sem hagyható el, még akkor sem, ha az részét képezte az előzetes átvizsgálásnak.

Az előzetes átvizsgálás eredményének semmilyen elem nem használható fel a hatósági eljárásban.

6.2. Környezetvédelmi vizsgálat

A 77/2009. (XII. 15.) KHEM-IRM-KvVM együttes rendelet, közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szerint kell elvégezni. A vizsgálati technológiát a jogszabály 2. melléklete tartalmazza. A környezetvédelmi felülvizsgálat az alábbi műveletekből áll:

  • környezetvédelmi vizsgálat előkészítése, jármű adatok, kibocsátási követelmények egyeztetése
  • szemrevételezéses vizsgálat
  • OBD- vagy EODB-vizsgálat,
  • emissziómérés.

A környezetvédelmi felülvizsgálat keretében ellenőrizni kell

  • a jármű környezetvédelmi állapota megfelel a gyártó előírásainak,
  • levegőszennyezése nem haladja meg a gyártó által előírt vagy annak hiányában (ha a gyártó nem határozott meg értéket) a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendeletben (MR.) meghatározott határértéket.

A határértékek megállapításánál, a minősítésnél az alábbi jogszabályi előírást be kell tartani:

  • A járművek környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a – tűrésmezővel értelmezett – gyári értéket nem haladhatja meg. Gyári érték (gyártó által meghatározott) hiányában a megengedett legnagyobb mérték az MR.-ben meghatározott érték.
  • Dízelmotoros jármű esetében a gyári füstölési érték az ENSZ-EGB 24. számú előírásban meghatározott – a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző – táblán feltüntetett adat. Gyári érték (gyártó által meghatározott) hiányában az MR.-ben meghatározott érték.

A műszaki vizsgálattól függetlenül önálló környezetvédelmi felülvizsgálat is kérelmezhető. Ebben az esetben a vizsgálóállomás a közlekedési hatóság nevében „Környezetvédelmi adatlap”-ot ad ki.

A jogtiszta forrásból származó környezetvédelmi adatbázis a mérősori szoftver gyártója/és internetes eléréssel biztosított.

6.3 Fékmérés

A vizsgáló berendezés kezelési utasítása szerinti, az 5/1990. (IV.12. KöHÉM rendelet 11. számú mellékletében meghatározott előírásoknak megfelelő (FT mérés), mérősori szoftver által vezérelt mérés.

A fékszoftver megfelelőségét a szoftver gyártója igazolja az alábbiak szerint:

A fékszoftver megfelel a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet – az egyes közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (XI. 15.) ITM rendelet 3. mellékletével megállapított – 11. számú mellékletében a közúti járművek forgalomba helyezés előtti- és időszakos műszaki vizsgálata során alkalmazandó fékvizsgálati technológia hatályos követelményeinek.

A megfelelőségi nyilatkozatot a vizsgasoron, a műszer nyilvántartásban lefűzve kell tárolni.

Az alkalmazott fékmérési eljárás megfelelőségét, közlekedési hatóság általi jóváhagyottságát a fékszoftver gyártója igazolja.

6.3.1 Motorkerékpár fékmérés

A motorkerékpárok fékhatásossága vizsgálatát

  • motorkerékpár fékmérésére kiegészítő eszközökkel alkalmassá tett személygépkocsi fékpadon kell végezni

A fékpad Quad mérésére nem alkalmas.

Fékmérés közben a nem mért kerék rögzítése lecsavarozható rögzítő satuval megoldott.

Fékmérés közben az első kerék görgős megtámasztása lecsavarozható rögzítő satuval megoldott.

Alkalmazott fékmérési módszer MSZ 07-4451:1990 (visszavont, de műszaki irányelvként használható szabvány) szerinti 3-pontos/munkapontos fékmérés.

A mérés végrehajtásánál a berendezés kezelési utasításában foglaltakat be kell tartani.

A mérés szoftver vezérelte mérés.

A megfelelőségi nyilatkozatot a vizsgasoron, a műszer nyilvántartásban lefűzve kell tárolni.

6.4 Lengéscsillapító hatásosság vizsgálat

A vizsgáló berendezés kezelési utasítása szerinti, a mérősori szoftver által vezérelt mérés.

A maradó talperő mérése alapján értékeli a lengéscsillapítást.

6.5 Fényszóró beállítás ellenőrzés

Az ellenőrző berendezés kezelési utasítása alapján végzett mérés, ellenőrzés.

Vizsgálat, mérés: megvilágítás mérés, beállítás megfelelősége, világos-sötét határ felismerése

6.6 Közeltéri zaj mérés

A vizsgálóállomás területén kijelölt a 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 3. számú melléklete szerinti feltételeknek megfelelően, az MSZ-07-4607:1987 (visszavont szabvány-műszaki irányelvként alkalmazható) a „Forgalomban tartott közúti járművek külső zaja. Álló járművek közeltéri zajkibocsátásának ellenőrzési módszere” szerint végrehajtott mérés.

6.7 Fényáteresztő képesség mérés

Fényelnyelő réteggel bevont, fóliázott üvegek vizsgálata.

Mérés a pontszerű fényforrással, vizsgálati állvánnyal, fénymérő rendelkező berendezés kezelési utasítása szerint végrehajtott mérés.

  1. A műszaki vizsgálaton kötelező ügyféltájékoztatás tartalmára (műszaki vizsgálat előtti és utáni)
  1. A vizsgálatot megelőző tájékoztatás tartalma:
  1. A műszaki vizsgára hozott járművet a vizsgálóállomás képviseletében átveszi:
  • vizsgabiztos

Az illetékes közlekedési hatóság elérhetősége: Budapest Főváros Kormányhivatala, III. Kerületi Hivatala, Közlekedés Felügyeleti Főosztály, 1033 Budapest, Mozaik utca 5.

Jótállási igény rendezésének leírására az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet figyelembevételével. A vizsgálati technológia megsértése miatti hibás teljesítés.

A jótállás a fenti esetben is csak akkor áll fenn, ha a szolgáltatás az általános forgalmi adót és anyagköltséget is magába foglaló díja a húszezer forintot meghaladja.

Jótállás keretében a megrendelő a szerviz által végzett javító-karbantartó szolgáltatás hibás teljesítése esetén elsősorban – választása szerint – díjmentes javítást vagy kicserélést (a szolgáltatás újbóli elvégzését) követelheti, kivéve, ha a választott jog teljesítése lehetetlen. A jogosultat a szolgáltatás újbóli elvégzésének joga illeti meg, ha az a jótállásra kötelezettnek a kijavítással összehangolva aránytalan többletköltséget eredményezne. A kijavítást vagy a szolgáltatás újbóli elvégzését – a kijavítandó hiba tulajdonságaira és a szolgáltatás jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő figyelemmel – megfelelő határidőn belül, a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Ha a megrendelőnek sem kijavításra, sem a szolgáltatás újbóli elvégzésére nincs joga, vagy ha a jótállásra kötelezett szerviz a kijavítást, illetve a szolgáltatás elvégzését nem vállalta, vagy e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a megrendelőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni, a megrendelő választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől.
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

A fentiekben le nem írt jótállási kérdésekben a 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelettel módosított 249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet, valamint a 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályai irányadóak.

A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetőek.

Tájékoztatom, hogy a fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti.

A jótállás a megrendelő fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.

Általános feltételek

Péntek Gábor EV. az általa forgalmazott és beszerelt gépjármű-alkatrészekre a hatályos magyar jogszabályi előírásoknak megfelelő jótállást vállal. Számos alkatrészre azonban az előírtnál kedvezőbb feltételeket, hosszabb jótállási időtartamot vállalok.

A jótállási időtartam a vásárlás dátumával kezdődik.

A jótállási igény elbírálásának alapja, hogy az ügyfél a Péntek Gábor EV. által kibocsátott számlával tudja igazolni az alkatrészvásárlást és a szakszerű beszerelést.

Némely alkatrész – így pl. az akkumulátorok egy része – gyártói jótállási jeggyel rendelkezik. Ezekre az alkatrészekre egyedi feltételek lehetnek érvényesek, amelyek általában kedvezőbbek az általános feltételeknél. A jótállási jegy megléte és érvényessége nélkülözhetetlen az ilyen alkatrészeknél.

Péntek Gábor EV. vállalja, hogy az általa jogosnak ítélt garanciális igény esetén a hibás alkatrészt ugyanolyan típusú, új alkatrészre cseréli, és térítésmentesen beszereli.

Nem egyértelmű esetekben Péntek Gábor EV. fenntartja annak jogát, hogy felvegye a kapcsolatot az adott alkatrész gyártójával vagy annak képviselőjével és annak szakértői véleménye alapján bírálja el a garanciális igényt.

A vásárló a meghibásodás észlelése után a lehető legrövidebb időn belül köteles értesíteni Péntek Gábor EV. szervizét, és mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiba további károkat ne okozzon.

Ha a meghibásodással kapcsolatban okozati kár merül fel, lehetőség szerint azonnal, de a gépkocsi megbontásának időpontja előtt legalább 3 munkanappal értesíteni kell Péntek Gábor EV-t. Ennek elmulasztása esetén Péntek Gábor EV. az okozati kár megtérítését megtagadhatja.

A jótállási igényt Péntek Gábor EV. elutasíthatja abban az esetben, ha:

  •  az ügyfél számlával, vagy annak másolatával nem tudja igazolni, hogy az alkatrészt Péntek Gábor EV. szervizében vásárolta és szereltette be;
  •  az alkatrészt, illetve gépjárművet nem megfelelően tárolják (pl. gumiabroncs szakszerűtlen tárolása);
  •  az alkatrészt, illetve gépjárművet nem megfelelő körülmények között üzemeltetik vagy túlterhelik (pl. autóversenyzés, a megengedettnél nagyobb teher szállítása);                                                                    
  •  az alkatrészhez kapcsolódó karbantartásokat nem végeztették el Péntek Gábor EV .szervizében;
  •  változtatást hajtottak végre az alkatrészen;                                                                                  
  •  az alkatrészt, illetve gépjárművet szakszerűtlenül kezelik, üzemeltetik (pl. nem megfelelő üzemanyag, kenőanyag);                                                                                                                                                  
  •  a tulajdonos a hiba észlelése után tovább üzemeltette a gépjárművet és ez további károkat okozott;        
  •  a hiba természetes elhasználódásból adódik;                                                                                             
  • az alkatrész meghibásodását baleset, bűncselekmény, szándékos rongálás vagy külső környezeti behatás okozza;                                                                                                                                                     
  • az alkatrészen sérülés fedezhető fel;                                                                                                         
  • a jótállás időtartama lejárt.

Futómű

Péntek Gábor EV. által beépített futómű-alkatrészekre 1 év teljeskörű jótállást vállalunk.
A futóműgeometria beállítása a nem megfelelő minőségű utak vagy gondatlan vezetési stílus következtében elállítódhat, ezért a futóműállításra korlátozott garanciát vállalunk. Panasz esetén 15 napon belül ingyenesen mérjük meg a futóműgeometriát, és szükség esetén újraállítatja.

Lengéscsillapító

Minden Péntek Gábor EV. által beépített lengéscsillapítóra 1 év kilométerkorlátozás nélküli jótállás érvényes.

Fékrendszer

A fékalkatrészek között vannak olyanok, amelyekre fokozottan jellemző az üzem közbeni kopás, elhasználódás. Ezek az alkatrészek: fékbetétek, fékpofák, fékdobok, féktárcsák. Az ilyen alkatrészek esetleges túlzott mértékű kopása miatt nem érvényesíthető garancia.
Minden más fékalkatrész 1 év, kilométer-korlátozás nélküli jótállás alá esik.

Akkumulátorok

Péntek Gábor EV. minden beszerelt akkumulátorra 1 éves jótállást vállal. Az akkumulátor garanciális elbírálásába a gépjárművet is be kell vonni. A jótállás feltételei:

  •  a gépjármű töltési rendszerének megfelelő működése;
    •    megfelelő savsűrűség;
    •    az akkumulátor csatlakozási pontjainak kifogástalan állapota
    •    az akkumulátor minimum hathavi átvizsgálása műhelyünkben

Kipufogórendszer

Katalizátorokra 1 év, a kipufogórendszer más elemeire 2 év kilométer-korlátozás alá nem eső jótállást biztosítok.

A garancia nem vonatkozik külső felületi rozsdásodásra, illetve krómozott felületek hőhatás miatti felületi elszíneződésére.
6 hónapos szavatosság alá eső alkatrészek:
•    szűrők,
•    izzók,
•    tömítések.

Minden itt fel nem sorolt alkatrészre fél éves kilométer-korlátozás nélküli garancia vonatkozik.

A jótállási jegy az ügyfelek részére kifüggesztve megtalálható az ügyfélváróban.

A jótállási jegy formája, tartalma:

A jótállási jegy papír formátumban kerül átadásra az ügyfél részére. 13. számú melléklet.

A fogyasztó (megrendelő, üzembentartó) jótállási igényéről felveendő jegyzőkönyv tartalma, formája:

A jegyzőkönyv papír alapú formátumban kerül átadásra az ügyfél részére. 14. számú melléklet.

A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. A vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.

  1. Vizsgálati technológia megsértése miatti hibás teljesítés

A műszaki vizsga során hibásnak tekinthető a szolgáltatás:

A hibás teljesítést, az ügy vizsgálóállomás által végzett kivizsgálását és az ügyféllel történt egyeztetést követően, a vizsgálóállomás önkéntes elismerő nyilatkozata, valamint végleges közigazgatási vagy jogerős bírósági döntés alapozhatja meg. 

A műszaki vizsgával kapcsolatos hibás teljesítés esetén – az ügyféllel történt egyeztetést követően – a vizsgálóállomás a teljes vizsgálati díjat az ügyfél részére visszafizeti, vagy a következő műszaki vizsga díját – amennyiben az a vizsgálóállomáson történik – tőle átvállalja. Amennyiben a műszaki vizsgálathoz kapcsolódóan javítás vagy előzetes diagnosztikai átvizsgálás is történt, az ezzel kapcsolatos jótállás az „Egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet” alapján történik.

Műszer/eszköz nyilvántartólap

Műszer/eszköz megnevezése

Gyártmány

Típus

Gyári/
azonosítási szám*

Hitelesítés (érv.-ig)

Kalibrálás (érv.-ig)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csere műszer nyilvántartólap

Csere műszer/eszköz megnevezése

Gyártmány

Típus

Gyári/
azonosítási szám

Hitelesítés (érv.-ig)

Kalibrálás (érv.-ig)

 

 

 

 

 

 

Csere időszak:

Azon mérőeszközök és műszerek esetén, ahol a jogszabályokban kötelező kalibrálási időintervallum nincs megadva a vizsgálóállomás a kitöltési útmutatóban feltüntetett kalibrálási időintervallumot alkalmazza.

  • vizsgabiztos megkezdett eljárásban nem helyettesíthető, megkezdet eljárásban a vizsgabiztos kiesése esetére vonatkozó szabályozás „VIII. A műszaki vizsgálat folyamatában bekövetkezhető lehetséges hibaforrások és azok bekövetkezése esetén követendő eljárásrend” fejezetben található.

Nyilatkozom, hogy az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerinti jármű vizsgálati eljárásban, a közokiratba foglalt adatok előállítása és rögzítése során a valóságnak megfelelő tartalmú adatokat töltök fel. Tudomásul veszem, hogy az adatfeltöltésre vonatkozóan közigazgatási és büntetőjogi felelősséggel tartozom.

  • munkalap/megrendelő
  • minősítő lap
  • hitelesítési, kalibrálási jegyzőkönyvek
  • egyéb más dokumentum, „havaria” jegyzőkönyv, panasszal kapcsolatos iratok, jótállással kapcsolatos iratok, számla másolat.

2.3 A műszaki vizsgálattal kapcsolatos, a vizsgálóállomáson maradó dokumentumok megőrzési ideje, a megőrzés helye és az őrzéséért felelős személy.

Iratok megőrzési ideje:

  • műszaki vizsgálat során képződő dokumentumok megőrzési ideje 5 év
  • panasszal kapcsolatos iratok megőrzési ideje 3 év.
  • jótállási igényéről felvett jegyzőkönyv megőrzési ideje 3 év.
  • hitelesítési, kalibrálás jegyzőkönyvek megőrzési ideje minimum 2 év, ennél hosszabb időintervallum esetén minimum a következő hitelesítésig illetve kalibrálásig
  • számlák számviteli törvény szerint
  • munkalapok, megrendelők 2 év

Az iratok megőrzéséért, kezelésért felelős személy:

Felelős személy neve: Péntek Gábor

Munkaköre: vizsgabiztos

Az iratok a vállalkozás egyéb iratainak tárolási helyén, attól elkülönítve kerülnek elhelyezésre külön polcon. Az anyagok naponként/hetenként összegyűjtve, fűzős irattartóba kerülnek.

Az ügyiratok az iratkezelés/ iratok megőrzési ideje pontban foglaltak szerinti ideig tárolhatók, azokat a tárolási idő lejáratát követően selejtezni kell. Ennek előkészítése az iratok megőrzésével megbízott munkatárs feladata.

2.4 A műszaki vizsga során keletkezett iratok nyomtatása, laminálása.

Laminálandó dokumentumot nem adunk ki.

Dátum 2022.10.10.                                                                                szakmai vezető/készítő aláírása

A vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendjének alkalmazását 2022.10.10.-tól elrendelem.

 A műszaki vizsga eljárásban közreműködők a vizsgálóállomás ügyviteli és vizsgálati technológiai eljárásrendjét megismerték.

  • Dátum 2022. 10.10                                                                                             

Mellékletek:

  1. „Technológiai eljárás adatok”
  2. „Vizsgasori adatok”
  3. „Vizsgalétesítmény elrendezés” rajz.
  4. „Technológiai eljárás összesített adatok”; „Technológiai eljárás alvizsga adatok”
  5. Jármű vizsgálat folyamatábrája
  6. Jármű vizsgálattal kapcsolatos jogszabályok jegyzéke
  7. „Tárgyi eszközök” táblázat
  8. Hitelesítési és kalibrálási intervallumok
  9. Ár-és díjjegyzék (műszaki vizsgálati díj)
  10. Ár-és díjjegyzék (javítóipari, járműfenntartói díjak)
  11. Vizsgabiztos/ok, ügyintéző/k nyilatkozata
  12. Jótállás feltételei
  13. Jótállási jegy
  14. Jegyzőkönyv szavatossági/jótállási igény felvételéhez
  15. Panaszkezelési szabályzat

Leave a Reply